Közös gondolkodás a hatékony együttműködésért

Cseh közös kezelések. Account Options

Enikő Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája A kutatók figyelme évek óta elsősorban a pedagógus—tanuló cseh közös kezelések konfliktusok vizsgálatára irányul, és kevesebb figyelmet szentelnek a pedagógusok egymás közötti, illetve a pedagógusok és az igazgató közötti konfliktusokra.

Ha mégis vizsgálatuk tárgyát képezi, akkor megmaradnak a jelenség megfigyelésének és leírásának szintjén, behatóbb vizsgálatra nem vállalkoznak Szekszárdi ; Horváth-Szabó ; Benedek Kétségkívül a pedagógiai tevékenység igen lényeges folyamata a pedagógus—diák közötti kapcsolat természete, közös konfliktusaik eredményes kezelése, úgy gondoljuk azonban, hogy érdemes áttekinteni — minden lehetséges iskolai és iskolán kívüli helyzetben — a pedagógusok konfliktuskezelési szemléletét, magatartását.

Arra vállalkozunk, hogy empirikusan is megvizsgáljuk a pedagógusok konfliktuskezelési szemléletét, cseh közös kezelések általuk alkalmazott stratégiákat, módszereket mind a tanulókkal, mind a kollégákkal való kapcsolataikban, ugyanakkor a megismerés igényével vizsgálni kívánjuk a felsorolt kategóriák természetét is.

A konfliktus fogalma A konfliktus olyan ütközés, amely mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek szembenállása húzódik meg Szekszárdi Harcra, összeütközésre akkor kerül sor, amikor a felek viselkedése akadályozza egyikük vagy másikuk igényeinek érvényesítését, vagy értékrendjük különböző Gordon A szociológiai konfliktusfogalom három megjelenési formával számol: 1 a felek megpróbálnak hatni egymásra, megpróbálják módosítani egymás magatartását; 2 a felek sajátos tudati és érzelmi folyamatokat élnek meg, amelyeknek előzményei, kísérői vagy következményei a tevékenységi szinten jelentkező összeütközések; 3 a felek mint a társadalmi viszonyrendszerek részesei, szereplői kerülnek egymással konfliktusba Cseh-Szombathy Eszerint meg kell különböztetni a viselkedésben, magatartásban megnyilvánuló és interperszonálisösszeütközéseket okozó konfliktusokat azoktól, amelyek nem fejeződnek ki, hanem megmaradnakintrapszichikus szinten, illetve azoktól, amelyek a csoportok, szervezetek strukturális és kulturális sajátosságaiból származó társadalmi konfliktusok formáját öltik.

Etimológiailag a konfliktus a latin confligere szóhoz vezethető vissza, amely fegyveres összeütközést jelent. Mivel a történelmi tudatba kellemetlen eseményként került be, a vele kapcsolatos értékelésekben manapság is gyakran társítanak hozzá negatív tartalmakat, értelmezéseket, érzéseket, és mint nem kívánatos eseményt tartják számon.

cseh közös kezelések

Emellett a sok sikertelen konfliktuskezelés eredményeképpen megélt negatív tapasztalat is rányomja bélyegét a konfliktusokról való gondolkodásra. Az ütközet minőségét meghatározza a konfliktusokkal járó érzelmi színezet, amely nem minden esetben arányos a konfliktus tétjével, mert befolyásolja a konfliktusban részt vevő szubjektum személyisége, mentálhigiénés állapota. Továbbá az ütközet minősége attól is függ, hogy milyen indítékok húzódnak a konfliktus mögött igények, szándékok, vágyak, törekvések, érdekek, szükségletek, nézetek, vélemények, értékek.

A személyiség szintjén minél magasabb rendű motivációs struktúrához kötődnek pl.

Pedagógusok konfliktuskezelési kultúrája

Ha minél alacsonyabb rendű a motivációs struktúra pl. A konfliktusok azonban lehetnek fejlődést elősegítő jelenségek, a játék és az élet nélkülözhetetlen velejárói Cseh-Szombathy A konfliktusok szerepét a személyiségfejlődésben Freud és Erikson is hangsúlyozza, fejlődéselméletük lényegét éppen az egyes fejlődési szakaszokhoz kötődő alapellentmondások feloldása képezi, és szerintük a fejlődést a konfliktusok sikeres megoldása eredményezi Atkinson és mtsai A konfliktusok gyakorisága függ az intézmény, csoport vagy személyes környezet általános feszültségi szintjétől.

A konfliktuskutatásnak tehát ki kell térnie a szervezet légkörének, értékrendjének, szellemiségének, klímájának, kohéziójának a vizsgálatára, továbbá a csoporttagok empátiás, kommunikációs, kapcsolatteremtő képességeinek és toleranciájának a vizsgálatára. A konfliktusok megléte bizonyos pszichológiai, szociálpszichológiai törvények következménye is, amennyiben a csoportfolyamatok fejlődési törvényei magukban hordozzák a konfliktusok lehetőségeit, ugyanakkor az életkor cseh közös kezelések, az életkori szakaszok egymásutánja sem valósulhat meg konfliktusmentesen.

Ezen törvények figyelembevétele és tanulmányozása könnyítheti, hatékonyabbá teheti a konfliktuskezelést Deutch Eszerint felismerhetőek, azonosíthatóak az olyan konfliktusok, amelyek elkerülhetőek és ajánlatos is elkerülni őket például megfélemlítésből, frusztrációból, diszkriminációból adódó feszültségek, agressziók, túlérzékenységből, személyeskedésből, adódó ellentétek, visszafojtott feszültségből, lappangó indulatból fakadó robbanások.

Ugyanakkor a kívánatos konfliktusok is napfényre kerülnek, mint amilyen a saját vélemény vállalásából, érdekérvényesítésből vagy az igazságért való kiállásból adódó konfliktusok.

Cseh Borbála: Túl lehet élni… Mi az? Amikor már benne van valaki, könnyű a válasz: a nyirokrendszer rosszindulatú megbetegedése, az onkohematológiai betegségek egyik fajtája. A limfóma a nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejtek egyik típusát, a limfocitákat érintő daganatos betegség. Eljutni ehhez az információhoz — különösen, ha az diagnózis — sokszor nagyon hosszadalmas.

A konfliktusok tipologizálására többféle kísérlet is történt. Megkülönböztethetőek a pszichikus motivációs indítékok, a tartalom vagy a szociálpszichológiai szempontból érdekes együttműködés vagy versengés jelenléte szerint. Ez utóbbi megközelítés, a konfliktus fogalmának az értelmezését is nagymértékben tökéletesíti. Az interperszonális kapcsolatokban fennálló szimmetrikus kölcsönös függés formái az együttműködés és a versengés  Csepeli A konfliktusok szempontjából mindkettő igen nagy jelentőségű.

Cseh Borbála: Túl lehet élni…

Míg a versengés konfliktust előidéző tényező, az együttműködés a konfliktusok megoldását segíti elő. A személyközi kapcsolatokban a versengés ölthet tisztességes és tisztességtelen formát.

Ezeknek a formáknak a megjelenése főként a helyzet sajátosságainak, illetve a résztvevők önmagukhoz és társukhoz való viszonyulásának függvénye. A tisztességes versenyhelyzet a szociális összehasonlítás egyik eszköze, általa kiválasztható a legjobb teljesítmény.

Működésének feltétele, hogy a felek fogadják el és tartsák be a szabályokat, ne törekedjenek egyoldalú előnyökre, és ne semmisítsék meg a vesztest, és egyformán fontos legyen számukra a cél. Ugyanakkor fontos, hogy az erőforrások a felek számára elérhetőek legyenek, és ne legyenek korlátozottak. A konstruktív konfliktus  tisztességes verseny lehetetlenné teszi a szociális rendszer stagnálását, a változást segíti elő, energiákat szabadít fel, és serkenti a kísérletezést, a cselekvési alternatívák jobb kiválasztását.

Tisztességtelen versenyhelyzet  destruktív konfliktus  akkor alakul ki, amikor a verseny egyenlőtlen felek között zajlik strukturális szempontból egyik fél esélytelen a másikkal szembenamikor alacsony az egyetértés a követendő szabályokat illetően, és a felek kevésbé bíznak abban, cseh közös kezelések kölcsönösen betartják a szabályokat.

cseh közös kezelések

Ha a strukturális destruktív konfliktusoknak nincs esélyük konstruktív transzformációra,válságfolyamatról beszélünk. Az iskolai konfliktusok változatos okokra vezethetőek vissza, e tanulmány keretei között ezekkel nem kívánunk foglalkozni. Konfliktuskezelési paradigmák a pedagógiai tevékenységben A pedagógiai tevékenység cseh közös kezelések nap mint nap konfliktusok szereplői, és beállítódásuk, meggyőződéseik, előtapasztalatuk alapján sajátos módon viselkedhetnek ezekben a helyzetekben.

A pedagógiai tevékenység alapellentmondását tételező szemlélet az ellentmondást a pedagógus és tanuló kapcsolatában látja konkretizálódni, és azonosítja azt a konfliktust, amelyben az ellentmondás gyökerezik: a pedagógus cseh közös kezelések érzi a felnövekvő nemzedékek felkészítését a társadalomba való beilleszkedésre, a tanulócsoport pedig különféle okokból és különféle módon ellenáll Szekszárdi Az a paradigma, mely szerint a pedagógus és a tanuló ellentétes oldalon álló felek, eleve konfliktusosnak tételezi fel a pedagógus-tanuló viszonyt.

Ezt a szemléletmódot cseh közös kezelések érdemes átértelmezni, mert — önmagát beteljesítő jóslatként — fölösleges konfliktusokat generálhat a pedagógiai tevékenységben. Ha egy pedagógus eleve azt tételezi fel, hogy a tanulók igyekeznek ellenállni fejlesztési, nevelési kísérleteinek, akkor valamiképpen saját nevelői optimizmusát, a gyermekbe vetett hitét is feladja.

Szerencsésebb, ha nem tipizáljuk, standardizáljuk a pedagógiai tevékenységben jelentkező konfliktusokat, s ezáltal nem nyomatékosítjuk őket, hanem inkább természetesen fogadjuk, és az iskolai élet természetes és szükséges velejárójaként kezeljük. A konfliktusmegoldás változatos formát ölt annak függvényében, hogy mikor, ki, milyen előtapasztalattal, előtudással szembesül a felvázolt konfliktussal, ugyanakkor nagymértékben meghatározza a kor filozófiai értelemben vett gyermekfelfogása.

A pedagógiai tevékenységben legegyértelműbben a tekintélyelvű és agyermekközpontú megközelítések különültek el, ezek mögé sajátos pedagógiai elméletek sorakoztak J. Herbart, J. Rousseau, J. Dewey Szekszárdi Az iskolán belüli konfliktusok nem korlátozódnak a tanár-tanuló kapcsolatokra, meghatározott helyük van a tanuló- és pedagógusközösségeken belül is.

Mivel mindkét szerveződés magán hordja az emberi szervezetekre általában jellemző tulajdonságokat struktúra, kultúraa szociálpszichológia által feltárt konfliktuskezelési paradigmákat érvényesnek tartjuk a tanuló- és pedagógusközösségekre egyaránt. Így három szemléletmód alapján szerveződhetnek a közösségek, viselkedhetnek az egyének a konfliktusmegoldás tekintetében: alapvetően győzelemre törekvő, alapvetően ráhagyó és kompromisszumkereső szemlélet szerint Gordon Manapság is gyakran, jól észrevehető és felmérhető formában találkozunk egyik vagy másik szemléletet érvényesítő emberi szerveződésekkel.

A nyilatkozat szavazatokba kerülhet

Általában a vezetői stílus minősége meghatározza a szervezet konfliktuskezeléssel kapcsolatos szemléletmódját. Cseh közös kezelések iskolai konfliktusok esetén fontos, hogy a konfliktust a pedagógiai folyamat szerves, kívánatos, hasznosítható részének tekintsük — konstruktív konfliktusszemlélet —, amelyben a felek autonóm lények, demokratikus játékszabályok alapján működnek, a köztük levő kapcsolatok szimmetrikusak, a konfliktus megoldása pedig a felek egyenrangúságán alapuló interakció során alakul ki, tehát a végkifejlet nem előre meghatározott Szekszárdi Morton Deutch tizenkét pontban határozza meg a konstruktív konfliktuskezelés feltételeit,szabályrendszerét, amelyek betartása segíti a feleket az elfogadható megoldások megtalálásában.

A felek tudják meghatározni, milyen típusú konfliktusban vesznek részt. Legyenek tudatában az erőszak okainak és következményeinek, ismerjenek alternatívákat az erőszakra. Ne kerüljék el, hanem vállalják a konfliktust.

"Lee ilyen fiú"

Tiszteljék önmagukat és partnerüket, tiszteljék önmaguk és partnerük szükségleteit. Tudjanak különbséget tenni az érdekek és az általuk képviselt álláspontok között. Tanulmányozzák kölcsönösen egymás érdekeit, hogy azonosítani tudják a közös és összeegyeztethető érdekeket. Úgy közelítsék meg egymás konfliktusban álló érdekeit, mint az együttműködés által megoldható problémát.

Kritika Bérczes beszélgetőkönyve bensőséges hangulatú, egyszerre vidám és megrendítő, őszinte kiadvány lett.

Figyeljenek egymás kommunikációjára, próbálják meg minél érthetőbben közölni az információkat. Kontrollálják egymás szubjektivitását, sztereotípiáit, hamis ítéleteit, percepcióit, melyek az akut konfliktusok gyakori tartozékai.

Fejlesszék önmaguk konfliktuskezelő képességeit.

cseh közös kezelések

Legyen reális önismeretük, ismerjék saját reakcióikat konfliktushelyzetben. A konfliktuskezelés folyamatában maradjanak mindvégig erkölcsös emberek. A konstruktív konfliktuskezelés igénye az iskolai konfliktusok esetén is reális elvárásnak minősül.

Mi a véleménye az EU járvány elleni fellépéséről?

Fontos tehát megvizsgálnunk, hogy a konstruktivitás hogyan jelentkezik a gyakorlatban, a pedagógusok hogyan érvényesítik a konstruktív konfliktuskezelési stratégiákat, módszereket az iskolai konfliktushelyzetekben. A konfliktusok kezelése Az ember cseh közös kezelések konfliktushelyzetben több tényező függvénye.

A viselkedést meghatározó legfontosabb tényezők a személyiség diszpozíciói, beállítódása, önértékelésének és önismeretének foka, aktuális érzelmi állapota; a szervezeti légkör; szituáció jellegzetességei: hol, mikor jelenik meg a konfliktus; a konfliktusban részt vevők kapcsolatának jellege; a konfliktusban részt vevő felek egymás szándékának, motivációinak észlelése Horváth-Szabó A személyiségjellemzők hatását hangsúlyozva a konfliktusokban mutatkozó viselkedés megértésére és magyarázatára két személyiségdimenzió kiemelését követhetjük nyomon a konfliktus-szakirodalomban: önérvényesítés-önalávetés, eredményorientáltság, kapcsolatorientáltság Chirică Az önérvényesítő személy saját vélt vagy valós érdekeinek megfelelően törekszik elképzeléseinek megvalósítására, szükségleteinek kielégítésére, nem figyel mások elképzeléseinek, szándékainak érvényesülésére.

Az önalávető ember segíti a másik ember törekvéseinek, szándékainak a megvalósulását, miközben lemond saját szükségleteinek, igényeinek a kielégítéséről. Az eredményorientáltság a feladatra koncentrálást serkenti, annak kifogástalan megoldását, a jó teljesítmény elérését biztosítja.

cseh közös kezelések

A kapcsolatorientáltság a másokkal való jó kapcsolat igényének kifejeződése, a kapcsolatorientált ember hajlandó lemondani saját érdekeiről a másik szükségleteinek, igényeinek kielégüléséért, szempontjainak érvényesüléséért. Ezen személyiségdimenziók alapján öt konfliktusmegoldási stratégia írható le Horváth-Szabó Többnyire minden ember alkalmazza mindegyik stratégiát, azonban helyzeti tényezők szerint sajátosan előnyben részesítheti egyiket-másikat.

Elérhetőségeink

A stratégia terminust az idegen szavak szótára a következő négy cseh közös kezelések értelmezi: 1. A stratégia fogalma tehát hosszú időre érvényes és általános iránymeghatározást jelent, amely vonatkozik a tervezésre, irányításra, vezérlésre, az alkalmazásra kerülő eljárásokra egyaránt.

A konfliktus-szakirodalomban a stratégia olyan paradigmatikus kategória, mely sajátos modellek formájában határozza meg a konfliktusszemléletet, a konfliktuskezelés tervezését, kivitelezését, az alkalmazott módszereket, eljárásokat, eszközöket. A konfliktuskezelési módszerek tehát a stratégiáknak alárendelt kategóriát képviselnek, a stratégiákba beépülve azok működését, megvalósulását teszik lehetővé.

Cseh közös kezelések stratégiákhoz képest sokkal mobilisabbak, ugyanaz a módszer több stratégiába is beépülhet adott helyzetben pl.

3 HOURS Relaxing Music "Evening Meditation" Background for Yoga, Massage, Spa

Egy-egy konfliktuskezelési stratégia a konfliktus természetétől függően egy időben több módszert, eszközt és eljárást is működtethet a konfliktuskezelés folyamatában. A konfliktust harcként értelmezik, győzelemre, a másik legyőzésére törekednek. A győzelem igényét sokféle tényező motiválhatja pl. A konfliktus során a saját érdekérvényesítést akadályoztatva érezve, gyakran feltámadó harag következtében a résztvevők ellenségekké válnak.

Fájdalom ok nélkül a vállízületben szokványos napi konfliktusokban szembetűnőek a stratégia hátrányai: rendszerint csak az egyik fél érdekei érvényesülnek, következésképpen ő éli meg pozitívan a helyzetet, ezért akár indokolatlanul más helyzetekben is alkalmazhatja.

cseh közös kezelések

A másik fél szükségszerűen vesztes lesz, ami frusztrációt, csökkentértékűséget okoz. Hátránya, hogy mindig van vesztes, aszimmetrikus kapcsolatokban rendszerint mindig a kisebb hatalommal rendelkező lesz a vesztes rombolja a vesztes önértékelését, újabb feszültségeket szül. Alkalmazkodó konfliktusmegoldási stratégia Aki ezt a stratégiát választja, félelemből, kényszerből vagy megfontolt döntés után lemond saját érdekeinek, vágyainak érvényesítéséről a partner javára.

A mindenáron való alkalmazkodás veszélyes stratégia. Eredményeként nem fejlődik megfelelően az a belső erő, amely a mindennapi konfliktusok megoldásában lényeges.

Szőke-Milinte Enikő

Ha az egyén meg akarja őrizni és erősíteni egyediségét, személyiségének integritását, cseh közös kezelések kell fogadnia a kitaszítottság, a kiközösítés kockázatát. Elkerülő konfliktusmegoldási stratégia Nagyon gyakran alkalmazott stratégia. Alkalmazója a helyzet elemzése, a viszony minősítése alapján, valamint a győzelmi esélyek mérlegelése alapján használja. A tekintélyelvű szervezeti vezetés azt igazolja, hogy a tagoknak igazuk biztos tudatában sem mindig ésszerű kiállniuk annak védelmére.

Leginkább akkor alkalmazzák, amikor bizonytalanok a helyzet megítélésében, esetleg hatékony eszköz hiányában a helyzet spontán oldódásában bízva későbbre halasztják a megoldást. Kompromisszumkereső konfliktusmegoldási stratégia Olyan közösen elfogadható megoldás keresése a cél, amely mindkét fél számára kielégítő. Egyenrangú felek között gyakori megoldásmód, időt és lehetőséget ad jobb megoldások keresésére, nem rombolja a kapcsolatot.

A kompromisszum gyakran csak törékeny egyensúlyi állapotot eredményez, az erőviszonyok változásával az erősebb fél a másik legyőzésére törekszik. Kölcsönösen elfogadják a másik fél önérvényesítését, vállalják az önalávetést, készek együttműködni, empatikusan viselkedni a legjobb megoldási alternatívák megtalálása érdekében. A közösen elfogadott megoldás mellett mindkét fél elkötelezett. A megoldáskeresés cseh közös kezelések lehetőség adódik egymás mélyebb megismerésére, a szándékok, szükségletek feltárása során a kapcsolat elmélyülhet, és lehetőség nyílik egymás eddig nem ismert értékeinek felfedezésére.

E stratégia alkalmazásához kulcsfontosságú a konfliktusmegoldás szándéka.