Súlyos ízületi fájdalom leukémiával, Leukémia tünetei, vizsgálat és kezelése

Nyomtatás Az akut mieloid leukémia AML a vért és a csontvelőt érintő megbetegedés, melynek következtében a csontvelő nagy számban termel véglegesen még ki nem alakult sejteket, előalakokat, úgynevezett blasztokat.

Normális körülmények között a blasztokból fehérvérsejtek fejlődnek ki, melyek részt vesznek a szervezet fertőzések elleni védelmében.

Ez a tájékoztató nem helyettesíti az orvosi kezelést.

A betegek számára készített máso­latoktól eltekintve felhasználása csak a kiadó írásos hozzájárulása nyomán engedélyezett. AML kapcsán kóros blasztok terme­lődnek, melyek nem alakulnak tovább, és nem képesek felvenni a küzdelmet az infekciókkal szemben.

A kóros sej­tek vagy leukémiasejtek száma gyor­san növekszik, melynek következté­ben ezek idővel kiszorítják a normális vörösvérsejteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket.

Többféle leukémia létezik, melyek közül az AML a leggyakoribb. Az akut mieloid leukémiát akut mieloblasztos leukémiának, akut granulocitás leukémiának vagy akut nem limfocitás leukémiának is szokás nevezni.

Legfrissebb anyagaink:

Milyen tünetei vannak az akut mieloid leukémiának? Az AML tüneteinek hátterében az áll, hogy az ép vérsejtek rovására megnö­vekszik a leukémiás sejtek száma. Az AML-ben szenvedő beteg általá­nos rossz közérzetről és elesettségről panaszkodik. Esetenként a fentiekben felsorolt gyakori tünetekhez egyéb pa­naszok is társulnak.

Hogyan diagnosztizálják az akut mieloid leukémiát? Az AML kórisméjét akkor mond­ják ki, ha a vérből és a csontvelőből vett mintában nagy számban mutat­hatók ki atípusos leukémiasejtek. Az AML-nek több altípusa ismeretes.

Hírek az Avemarról:

Az alcsoportba soroláskor a vér érintett alakos elemeinek típusa az irányadó. A kivizsgálás során figyelemmel kell lenni arra is, hogy jelen vannak-e leukémiasejtek a vérrendszeren és csontvelőn kívül is. A szervek és szö­vetek állapotának megítélésére az or­vos mellkasi röntgenfelvételt, hasi ult­rahangvizsgálatot és egyéb képalkotó vizsgálatokat is elrendelhet.

1. Hogyan lehet eltávolítani a boka fájdalmat
2. Csontkopás Mi okozza?
3. Mint kezeli az ízületi fájdalmakat
4. dr. Wilson esetei – ALL (akut limfoblasztos leukémia) | 1000arcu.hu
5. Ízületi fájdalom a d-vitamin szedésekor

Az agyat és a gerincvelőt körülvevő folyadék­ból lumbálpunkcióval mintát vehetnek annak megítélésére, hogy a betegség érinti-e az idegrendszert is. Milyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre AML-ben? Az esetek jelentős részében az AML gyorsan súlyosbodik, ezért az orvosok minél korábbi kezelésre törekszenek. A terápiás terv felállításához az orvos mérlegeli az adott betegnél fennálló kockázati tényezőket melyeket prog­nosztikai faktoroknak is neveznek.

A kockázati tényezők körébe sorolha­tó minden olyan, a beteggel vagy a csípő coxarthrosisával a térd fáj be­tegséggel összefüggő körülmény, mely a klinikai kutatások szerint jobb vagy rosszabb kezelési eredményeket jelez előre.

A reumás láz nevű betegséget a sztreptokokkusz baktérium okozta torokfertőzés idézi elő. A sztreptokokkusz baktériumnak több csoportja létezik, de csak az A. Noha a sztreptokokkusz-fertőzés igen gyakran okoz faringitiszt torokgyulladást iskoláskorú gyermekeknél, nem mindegyiküknél alakul ki reumás láz. A betegség gyulladást és károsodást idézhet elő a szívben; rövid ideig tartó ízületi fájdalommal és duzzanattal jelentkezik, később karditisz szívgyulladás vagy akaratlan mozgási rendellenesség chorea lép fel az agy gyulladása miatt.

Ilyen tényező lehet például a be­teg életkora vagy az AML altípusa. Az AML kezelésében alapvetően az alábbi eszközök állnak rendelkezé­sünkre: 1. Ennek során olyan gyógyszereket kap a beteg, melyek el­pusztítják a kóros sejteket vagy leg­alábbis megakadályozzák azok szapo­rodását.

Az esetek többségében az indukciós kemoterápia az AML kezelésének első lépése. Az indukciós kemoterá­pia célja, hogy a betegség folyama­tát egy javuló fázisba, úgynevezett remisszióba terelje. Az induk­ciós kemoterápia általában rendkívül intenzív, és körülbelül egy hetet vesz igénybe.

Ezt követően a betegnek há­rom vagy még ennél is több hétre van szüksége a felépüléshez.

Betegtájékoztató

A kezelés során leggyakrabban adott két szer a citarabin-C ara-C és az antraciklintartalmú szerek, köztük a daunorubicin vagy az idarubicin vagy mitoxantron. Amennyiben az egyhetes kezelés nem eredményez remissziót, úgy az egy vagy két alka­lommal megismételhető. A sikeres remissziós kemoterápia a leukémiasejtek zömét elpusztítja, de néhány sejt visszamaradhat a szerve­zetben.

Amennyiben ezeket nem si­kerül kiirtani, úgy a betegség idővel kiújulhat. Ennek érdekében konszo­lidációs kemoterápiára vagy transz­plantációra kerülhet sor attól függően, súlyos ízületi fájdalom leukémiával az adott esetben az orvos melyik­től várja a legjobb eredményt.

Account Options

A második kezelési fázist jelentő konszolidációs kemoterápia során leg­gyakrabban alkalmazott szer a három vagy több ciklusban, nagy dózisban adott citarabin ara-Cmelyet az or­vos szükség szerint egyéb szerekkel vagy sémákkal is kiegészíthet.

Az allogén transzplantáció során a beteg kóros sejtjei helyébe egészséges csontvelőből szár­mazó vérképzősejteket juttatnak, melyek forrá­sa lehet a beteg hozzátartozója, idegen donor vagy köldökvérbank 2.

Ízületek erősítése, ízületi fájdalmak kezelése

Csontvelőből vagy köldökzsinór­vérből nyert sejtekkel történő súlyos ízületi fájdalom leukémiával. A transzplantáció a szer­vezet egészét igénybe vevő kezelés, melynek kockázatai és súlyos mellék­hatásai lehetnek, ezért csak az AML válogatott eseteiben alkalmazzák. Az orvos akkor mérlegeli transzplantáció lehetőségét, ha a kemoterápiától ön­magában nagy valószínűséggel nem várható tartós remisszió.

• Egyik térdízület fájdalma
• Rheuma, reumatológus - Budai Egészségközpont

A transzplantáció két fő formája az autológ és az allogén átültetés. Az autológ transzplantáció során a vér­képző sejteket a betegtől nyerik, rend­szerint a konszolidációs kezelés so­rán, majd a felhasználásig fagyasztva tárolják azokat.

A leukémia tünetei:

Az autológ transz­plantációnak is léteznek kockázatai és mellékhatásai, ezek azonban ki­sebb mérvűek, mint allogén transz­plantáció esetén. Az allogén átültetés hátránya ugyanakkor, hogy nagyobb arányban követi visszaesés, fenn­áll ugyanis annak veszélye, hogy a vérképzősejtekkel együtt néhány leukémiasejt is visszakerül a beteg szervezetébe.

Az allogén transzplantáció során súlyos ízületi fájdalom leukémiával beteg kóros sejtjei helyébe egészsé­ges csontvelőből származó vérkép­zősejteket juttatnak, melyek forrása lehet a beteg hozzátartozója, idegen donor vagy köldökvérbank. Allogén transzplantáció kapcsán nagyobb a sú­lyos mellékhatások esélye, mint akár konszolidációs kemoterápiával, akár autológ átültetéssel összefüggésben.

Ezzel szemben ugyanakkor azt kell mérlegelni, hogy az allogén transz­plantációt kisebb arányban követi a betegség visszatérése.

OTSZ Online - Akut mieloid leukémia

Az allogén transzplantációt meg­előzően úgynevezett HLA-tipizálást végez az orvos, melynek során meg­határozza a beteg, illetve a szóba jövő rokon vagy idegen donor szöveti típu­sát, és csak megfelelő mértékű egye­zés esetén kerülhet sor a transzplan­tációra. A szöveti egyezőség mértéke ugyanis nagyban megszabja a transz­plantáció várható sikerét.

A közelmúltban több újabb keze­lési módszert is kifejlesztettek, melyek jelenleg is tesztelés alatt állnak klinikai vizsgálatokban. Arról, hogy az adott esetben alternatíva lehet-e valamelyik újfajta terápia, az orvos tud tájékozta­tást adni az egyéni körülmények mér­legelése alapján.

Ezután egy vérvizsgálattal meghatározható a vörösvértestek, fehérvérsejtek, és a vérlemezkék aktuális aránya a vérben. A vérből készített kenet mikroszkópikus vizsgálatával megállapítható a leukémia típusa, azonban pontos diagnózist felállítani csak a csontvelő vizsgálatával lehet. A leukémia terápiája Ötféle terápiás formát alkalmaznak a leukémia kezelésébenés a kezelés módját több tényező figyelembevételével határozzák meg a kezelőorvosok.

A mieloid leukémia altípusa is­meretében egyéb specifikus kezelések is szóba jönnek: promielocitás leuké­miában például úgynevezett all-transz retinolsav tretinoin adható. Bármelyik kezelés mellett is dönt az orvos, a terápia megkezdése előtt arra kérheti betegét, hogy vegyen részt klinikai vizsgálatokban.

Klini­kai vizsgálatokat nemcsak a jelenleg is fejlesztés alatt álló új módszerek tesztelésére indítanak, hanem a szok­ványos kezelések hatását is vizsgál­ják, illetve összevetik ily módon. E kutatások eredményei a későbbiekben segítséget nyújtanak az orvosoknak annak megítélésében, hogy az adott beteg számára melyik az optimális kezelési séma.