Miért bántják a csontízületeket

Hatalmas viták hömpölyögnek a tanya körül. Egyik vitatkozó azt mondja, szeretnünk kell, mert életre való, a másik meg azt mondja, temessük, mert eljárt fölötte az idő.

Amióta tanya van, azóta tart a vita, és biztosan eltart addig, ameddig tanya lesz. Ha jól belegondolunk, idétlen a kérdés, mert szeretteinket is temetnünk kell, ha elmennek. Temessünk tehát tisztességgel, ha eljön annak az ideje.

Aki azonban siet, aki időnap előtt temet, aki az elevent akarja a föld alá dugni, hajthatja akármilyen szenvedély is, az gyilkol. Megszámlálhatatlanul sok tanulmány íródott eddig a tanyákról tudós igyekezettel és tisztességes felelősséggel. Gyógyító módokat is ajánlanak legtöbbször, gyógyítani pedig a beteget kell. Beteg lenne a tanya?

Olvasmányaim zöme szerint nagybeteg volt, és ma is az. Mién nem sikerült ennyi igyekezettel meggyógyítani? Rágódom rajta hosszú idő óta. Talán azért, mert radikális gyógymódok jöttek szóba legtöbbször: meg kell szüntetni a tanyát.

7 érdekes tanulmány a vegán étrendről

A gümőkóros tehénre is azt mondták, le kell vágni, ki kell irtani, akkor majd nem lesz gümőkóros tehenünk. Csakhogy a tanyát nem lehet levágni, mostanáig nem lehetett megszüntetni, nem lehetett fölszámolni.

Ebből arra lehet következtetni, miért bántják a csontízületeket ugyan beteg, de makacs. Hamar észre kellett vennem, hogy a parancsoló szó mögött is áldott jó szándék húzódott meg szinte mindig. Aki ma akarja megszüntetni a tanyát - aki még mindig meg akarja szüntetni - az is jót akar a benne élőnek.

Szándékához szívesen csatlakoznék, módszere azonban megdermeszt, mert hideg ész szülte.

Nem a tanyáról, hanem a tanyán élőkről szól ez a könyv, és az emberség parancsához igazodik: szeressük az élőt, ha tudjuk szeretni. Ha gondja van, segítsünk neki. Annak is, aki el akarja hagyni a tanyáját, és annak is, aki benne akar maradni. Becsüljük az embert akkor is, ha tanyai! Erdei Ferencet olvasom: Azoknak a társadalmi bajoknak és visszásságoknak, amelyeket a tanyairodalom a tanyarendszer számlájára ír, legnagyobb része nem a tanyarendszernek a következménye.

Olyan általános jelenségek ezek, amelyek nem egyik vagy másik települési formának, hanem az általános gazdasági-társadalmi helyzetnek a következményei Ezek általános politikai kérdések, tehát csak általános politikai segítség orvosolhatja a tanyán is ezeket a bajokat. Ha mégis tanyapolitika kíván ezeken a bajokon segíteni, az reménytelen eset. Magyar tanyák, Budapest, Akkora súlya van ezeknek a mondatoknak, azonnal kérdés ágazik belőlük: ma is igazak?

Ma sincsen külön tanyakérdés és külön tanyapolitika? Mert ha igaz, akkor össztüzet is lőhetünk, fölszámolni mégse tudjuk. Hozzánk van nőve gazdasági és társadalmi szövedékkel, nem lehet leoperálni rólunk. Tegyük el ezt a gondolatot későbbre, de ne feledkezzünk meg róla.

Amikor előre megfontolt szándékkal kezdtem a tanyák között járni - a hatvanas évek elején - hazánk minden tizedik embere tanyán élt. A népszámlálás adata ból: 1,2 grúzia együttes kezelése, az összlakosság 12 százaléka. Akár rangsornak is vehettem a tizediket: tizedrangúnak. Tudom, kemény a mondat, bizonyítanom kell.

Sajnos, tudom bizonyítani. Tanyán élőből buggyant ki a panasz: "Akkora a mi országunk, ha a térképet nézzük, mint miért bántják a csontízületeket tenyerem.

Benne a tanya? Mint a szúnyogcsípés. Csak akkor veszik észre, ha viszket. Odacsapnak, egy darabig még miért bántják a csontízületeket, aztán elmúlik az is. Amikor fölrobbant a szénsavgyár Répcelakon, nem volt patron, nem lehetett szódavizet csinálni.

Valahogy összejött a dolog, mert ugyanakkor vécépapirost se lehetett kapni. Apró leányom fejében összekapcsolódott a kettő, és kérdezte: most meg a papírgyár robbant föl?

• A térd kötőszövetének betegségei
• Szólj hozzá!
• Apertium: Machine Translation Toolbox / SVN / [r] /branches/hunproc/hu_1000arcu.hu

Nevettem rajta, aztán fölhívtam a papírkereskedő nagyvállalat igazgatóját. Magából kikelve magyarázta, hogy nem a kereskedelem a hibás, hanem más.

Az a legnagyobb baj - mondta - hogy a tanyai ember leszokott a kukoricacsutkáról, és rákapott a papírra. Nem tudjuk megakadályozni. Alábbvaló papiros alig van, és ezt is fölhánytorgatjuk neki. Hogy merészeli nem kivárni a maga sorát?

Neki ott a csutka, minek kényeskedik. Majd ha kedvére eltelt vele a városi ember, legföljebb akkor odaóvakodhat a pulthoz, és kérhet. Szalonképesebb a második példa. Az es árvíz után nehezen lehetett téglához jutni. Sok ház összedőlt, sokat kellett gyorsan építeni. Porciózták máskor is az adagokat a téglagyárak, most egyszerűen széttárták a kezüket: nincsen. Egyik jeles értekezleten a szónok azonnal megtalálta a bajok forrását: - Végigmentem az egyik tanyai úton, láttam, tégla van a házak előtt.

Fölvásárolják a téglát. Nem tudunk mi odafigyelni rá? Kedves elvtársak, nem tűrhetjük tovább!

Duplázza meg cége ismertségét, akár pár hónap alatt, fillérekből… …És jusson el több ezer potenciális ügyfélhez, cégvezetőhöz hideghívások nélkül! Ismerje meg üzleti közösségünk működését és előnyeit, és juttassa cégét új magasságokba a Lépéselőny segítségével! Amennyiben Önnek is nehézséget okoz új ügyfeleket szerezni, valamint elege van a hideghívásokból és a titkárnőkön való fennakadásból, ideje, hogy megismerje a Lépéselőny Üzleti Közösséget.

Abban igaza volt, hogy építkeztek a tanyán, pedig tilos volt építeni. Ráadásul téglából. Tilalmakkal bekerítve él a tizedik ember. A tanyatörténet talán legnagyobb fordulata a villany. Amikor elkezdték vezetgetni, lépten-nyomon azt lehetett hallani, hogy ezt aztán már nem szabad engedni.

Határozott intézkedéseket sürgettek, mert a villany konzerválja a tanyát. Gondoltam egyet, elmentem a villanyszerelő vállalat főnökéhez.

• Kalanchoe közös kezelésre
• Összegyűjtöttünk 7 tanulmányt, amelyek a növényi étrend hatásait tanulmányozták — nézzük, mire jutottak.
• 7 érdekes tanulmány a vegán étrend egészségügyi hatásairól

Arra számítottam, a vécépapiros és a tégla mellé harmadik példát is találok majd. Igen nagyot tévedtem, tanyaügyben világosabb beszédet addig még nem hallottam: - Szocializmust ígértünk minden embernek ebben az országban. A tanyainak is. Maga el tudja képzelni a szocializmust villany nélkül?

Olvassa el Lenint! Ez az a pont, ahonnan el lehet indulni. Legyen ez a legfőbb szempontunk vizsgálódásaink közben is. Aki eddig tanyákról szólt, méregettem mindig, milyen kötődés vezeti a tollat. Onnan jött? Ismeri őket? És én?