Kötési kötések

Kötés[ szerkesztés ] A kötést a hibridizáció segítségével lehet leírni.

Elsődleges kötések[ szerkesztés ] Két adott atom között kialakuló kötés típusának meghatározásához szükséges a két atom elektronegativitásának összege ΣEN és különbsége ΔEN. ΔEN nagy, akkor ionos kötés jön létre.

Az etilénben mindkét szénatomnak van három sp2-pályája és kötési kötések p-pályája. A három sp2-pálya egy síkban fekszik, és egymással °-os szöget zárnak be. A p-pálya erre a síkra merőlegesen helyezkedik el.

Amikor a két szénatom közeledik egymáshoz, egyik sp2-pályájuk átfed, és szigma-kötés jön létre. Ezzel egyidejűleg a két p-pálya is ugyanabban a síkban közel kerül egymáshoz, és együtt egy pi-kötést alkotnak. A két p-pályának — a maximális átfedés biztosításához — egymással párhuzamosnak kell maradniuk, ezért a központi kötés körüli elfordulás rotáció nem lehetséges.

Emiatt cisz-transz izoméria lép fel. A kettős kötések rövidebbek az egyszeres kötéseknél, mert a p-pályák átfedése maximális.

Kötés Alapok 1. - Szemfelszedés

A pályák ábrázolása: felül: 2 sp2-pálya felülnézet, atomonként pályával közeledésével egy sp2-sp2 szigma-kötés jön létre.

Alul: két p-pálya átfedésével egy pi-kötés alakul ki a szigma-kötés síkjával párhuzamos síkban.

Egy alternatív ábrázolásmódban a kettős kötések két sp3-pályának az átfedésével, mint hajlított kötés jönnek létre. Konjugáció lép fel például a diénekben és enonokban.

Kémiai kötés a szerves vegyületekben A polározott kovalens kötési kötések A két atom közötti kapcsolat lehetséges határesetei, az ionos heteropoláros és kovalens homopoláros kötések közül a szerves vegyületekre az utóbbi a jellemző. Ez következik a szénatomnak a periódusos rendszerben elfoglalt helyzetéből vö. A teljesen apoláros kovalens kötés azonban meglehetősen ritka: csak azonos minőségű és azonos környezetű atomok között lehetséges ilyen pl. Az esetek túlnyomó részében többé-kevésbé polározott kovalens kötésről van szó. Különösen a nem-azonos atomok közötti "heteronukleáris" kötésekre jellemző, hogy a kötőelektronpár nem egyenletesen oszlik el a két kapcsolódó atom erőterében, de azonos minőségű atomok "homonukleáris" kapcsolatában is függ az elektroneloszlás az illető atomokhoz kapcsolódó egyéb atomok vagy atomcsoportok jellegétől.

Gyűrűs molekulákban a konjugáció miatt aromás jelleghez vezethet. A kumulénekben két vagy több szomszédos kettős kötés található. A kettős kötés gyakori a 2.

A fémek is részt vehetnek többszörös kötésekben, ezek fém-ligandum többszörös kötések. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, kötési kötések szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források[ szerkesztés ] Dr. Otto — Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon.

Budapest: Műszaki Könyvkiadó.